Pszeudó zen történetek - A Mester és Titok Tóni beszélgetései XVIII.
Csuang - cse Pszeudó|2009. jan. 31. 11:25|még nincsenek kommentek, szólj hozzá!
Pszeudó zen történet – Mi visz fel a Hegyre?
A Mester és Titok Tóni a Mező-havas aljában álldogáltak. Ahogy felnéztek, a terep nagyon nehéznek tűnt felfele.
- Na oda hogy jutunk fel? - kérdezte Tóni a Mestert.
- A Hegy maga fog felvinni!
Pszeudó zen történet – A Puszta
A Mester és Titok Tóni, Egyiptomba, a piramisokat bámulták. Jó részben gyalog jutottak el oda. A Mester torokköszörüléssel jelezte, hogy mondani akar valamit.
- Te Tóni a piramis itt előttünk egy mesterséges hegy. Én azért szeretem a pusztát, néha jobban a hegynél,mert nincs mesterséges puszta.
Pszeudó zen történet – Az öreg halász, ki láthatatlan
A Mester és Titok Tóni együtt halásztak, mindkettő egy-egy botot tartott a kezében. A Mester egy percre kirántott egy szép nagy halat.
- Mester, Te hogyan fogtál ilyen gyorsan, ilyen szép nagy halat?
- Nem én fogom Tóni, hanem a hátam mögött lévő öreg halász.
Tóni hátranézett de nem látott senkit. A Mester csendesen elnevette magát.
Az azt követő éjszaka, Tóni azt álmodta, hogy a háta mögött egy öreg halász volt, aki halászott. Ő csak kiemelte a szép nagy halat a vízből.
Pszeudó zen történet – A paraszti bölcsesség korlátai
A Mester, Titok Tóninak mesélte a folyó partján üldögélve, hogy fiatal korában volt egy jónéhány munkahelye, de rendre mind otthagyta azokat és többet ne dolgozott. Ezért meg a falu parasztjai mélyen megvetették, mondván, hogy sehol nem állta meg a helyét és nem szeret dolgozni. A Mester nem sokat törődött a parasztok eme viszonyulásával irányába. Ezért Tóni felnézett a Mesterre.
- Tudod Tóni, a paraszt azért állja meg a helyét az életben, mert gyáva, fél a holnaptól. De te Tóni tanuld meg, hogy a paraszt bölcsessége, "a járt utat a járatlanért el ne hagyd", a gyáva paraszt bölcsessége, ki nem, mer új utakra lépni. A természet útja ezzel ellentétes, újabb és újabb utakat keres. A folyók állandóan változtatják medrüket. Sok esetben az ember nem hagyja, hogy szabadon változtasson medret a folyó. De azt is tudnod kell, hogy a misztikák, aszkézisek zárt útjai, amikről nem szabad letérni a paraszti bölcsesség gyávaságán alapszik. Az ember belső útja, a természet útja, mely mindig változik, mert végtelen lehetőség van benne és leginkább a járatlan utakat keresi. Ebben az agyonismert világban, már csak a belső utunk úttalansága maradt nekünk, igaz a misztikák, vallások, spiritualitások ezt is el akarják venni az embertől már ősidők óta.
Pszeudó zen történet – A folyó partján üldögélni
A folyó partján üldögélt a Mester és Titok Tóni. Halacskák úszkáltak a folyó szélében a sekély vízben. A hosszú csendet a Mester szakította meg.
- Tóni, a folyó partján üldögélni, bámulni a folyó folyását, órákon keresztül, nem vallás, nem hit, nem erkölcs, nem szeretet, nem megismerés, nem metafizika, hanem valami messze több ezeknél.
Pszeudó zen történet – A mutató kéz
A Mester és Titok Tóni a gyergyói medencében csodálták a környező hegyeket. Gyergyóditró határában, a Mester csodálkozva mutatta a Kelemen-havasok csodálatos hófödte csúcsait, Tóninak. Ünnepélyesen, lassan engedte le kezét a Mester, mint egy áldást osztó pap. Volt valami megrendítő, ahogy a Mester a hegyre mutatott, mintha Mózes lett volna, ki az Ígéret földjére mutat. Tóni meg is jegyezte.
- Mester, volt valami elragadó, ahogy a hegyre mutattál, mint egy próféta úgy tetted.
- Tóni, sokan tartalmakat tulajdonítanak a fogalmaknak és ezeken a vélt tartalmakon vitatkoznak, vég nélkül. De a mutató újon nincs mit vitatkozni, mert mögötte csak egy üres tenyér van.
Pszeudó zen történet – Elég csak látni, hogy folyik
-Te Mester, keleten különböző gyakorlatokkal, valami magasabb tudatállapotba jutnak, azt, hogy érik el? - kérdezte Titok Tóni a Mestert.
- Szerintem, nem kell eljutni sehova. Elég látni azt, hogy a folyó folyik, de azt nagyon kevesen látják.
Pszeudó zen történet – A Folyó és a filozófia
A Mester és Titok Tóni a folyó partján üldögéltek. Tóni egy Emil Cioran kötetet olvasott, a Gondolatok alkonyát. A Mester a címre pillantott és megszólalt.
- Csak a folyó látványa képes előidézni a gondolatok, a hiába való filozofálás alkonyát. Amikor önfeledten bámulod a folyót, akkor a külső és belső folyó egyesülnek és együtt folynak a Végtelenben, megszüntetve minden filozófiát.
Pszeudó zen történet – A Lélek
A Mester és Titok Tóni a folyón parton sétáltak. Hirtelen vadkacsák röppentek fel a folyó széléből.
- Te Mester a vadkacsákról jut eszembe, hogy mi is az a lélek?
- A Lélek az egy folyó.
- Miért Te Mester?
- Mert nincs kezdete és vége.
Pszeudó zen történet – A Forrás melett nincs távolság
A Mester és Titok Tóni egy forrás mellett üldögéltek. Tóni nekihasalt és jót ivott a forrásból. Utána játékosan le spriccolta a Mester. Erre fel megszólalt a Mester.
- Itt nem létezik távolság!!!
- Milyen távolság? Hol? Mik között? - kérdezte Tóni a Mestert.
- A forrás mellett nincs távolság a forrás és az óceán között. Az óceán partján, meg nincs távolság az óceán és a forrás között.
Nagy Attila Puli
Utolsó kommentek
Pszeudó zen történetek - A Mester és Titok Tóni beszélgetései XVI.
Pszeudó zen történetek - A Mester és Titok Tóni beszélgetései XVI.
Pszeudó zen történetek - a Mester és Titok Tóni beszélgetései III.
Pszeudó zen történetek - A Mester és Titok Tóni beszélgetései XIV.
Pszeudó zen történetek - a Mester és Titok Tóni beszélgetései III.