Pszeudó zen történet - az Orvos

A Mester és Titok Tóni, a házikójuk előtt üldögéltek. Tanyájuk előtt haladt el az ők tanyasi szomszédjuk, aki az orvostól jött. Már vagy tiz éve betegeskedett. Havonta kétszer megjárta magát az orvossánál. Most is, mint mindig, a szomszéd megállt két szóra beszélgetni Tóniékkal. A téma az örök volt. Mindig megdícsérte az orvossát, hogy az milyen áldott jó ember, és milyen áldott jó orvos. Miután kibeszélte magát a szomszéd és tova ment, a Mester megjegyezte.
- Vannak, akik egy életre, épp azért maradnak betegek, mert nagyon jó orvossuk van. Vannak, akik a lelki életben, azért rekednek meg egy életre, mert vagy nagyon jó mesterük van, vagy nagyon jó lelki könyveket olvasnak.

 

Pszeudó zen történet - a Víz tisztulása

A Mester és Titok Tóni mostak. A Mester, arra tanította Tónit, hogy a patakról hozott vizet, amit a tisztálásra használnak, le kell tenni, hogy megszálljon, mert akkor tisztább lesz a ruha. És még egy nagyon bölcs dolgot  mondott a Mester.
   - Látod Tóni, a lelki élet is ilyen egyszerű, mint ahogy a víz megtisztul, magától. A lélek is, ha olyan mozdulatlan, mint a víz, áttetszővé válik. A természet, magától elrendez mindent, minden külső ezköz nélkül. Ezért mondom, hogy a jóga a természet ellenében van, felfüggeszti a lélek belső, természetes működését. Nem értem, minek kell meghaladni a természetet, a joga által, amikor a természet mindent elrendez, a legkissebb erőfeszítés nélkül. A természet, a Láthatatlan köyvetlen működésének a megzilvánulása.

 

Pszeudó zen történet - mútató ujjból egy is elég

A Mester és Titok Tóni, egy erdei tisztáson haladtak át. Tóni egyszer megállt. Hosszasan az eget bámulta. A Mester is megállt.

   - Tóni Te, mit bámulsz, ott fenn a magasban.

  Tóni egy nagy sasra mútatott, fenn az égen, mely máltóságtelejsen körözött. A Mester is felpillantott.
   - Látod Tóni, sokan, a lelki élethez, ősszeolvasnak egy rakás könyvet, pedig a lényegre való rámútatáshoz, egy újj is elég, mint ahogy Te a sasra mútattál.

 

Pszeudó zen történet - a Börtönben szabadnak lenni

A Mester és Titok Tóni, a házikójuk előtt mondikálgattak.

  - Mester, nektek a bötönben, mit volt szabad.

  - Szabadnak lenni volt szabad. Azt nem tiltotta senki.



Pszeudó zen történet - a Lélek medre

    A Mester és Titok Tóni, a folyóparton üldögéltek és halászgattak. Már nagyon rég óta hallgattak. Végül a Mester megszólalt.

   - Látod Tóni, a folyóknak, az ember létezése előtt medrük volt. A folyók nem voltak rászorulva az ember ásta medrekre. A mesterséges medrekbe kényszerített folyok, nem érzik jól magukat, az új medrükben és mérgesen kiöntenek. Az emberi Lélek folyama, amely az ember előtt létezett, nincs rászorulva, az ember által, a Léleknek készített, egyháznak  nevezett intézményes medrekre, de az ember mégis belekényszeríti, a mesterséges mederbe, a Lelket. A Lélek ezt nem bírja, és néha lerombolja az intézményeket.



Pszeudó zen történet - közelebb van, mint India

A Mester és Tittok Tóni, az egyik városban bandukoltak. A vollanyoszlopokon, nagy híredetések voltak, melyek egy hazai gurú előadását hírdették. A hirdetés szerint, a gurú, egy Indiát megjárt valaki volt, aki indiai guruktól tanult, vagy húsz éven keresztül.  Az indiában szerzett lelki tudományát akarta előadni, az arra kíváncsiaknak.
     - Te Tóni, én erre csak annyit mondok, hogy saját lelked, végtelen tudománya közelebb van hozzád, mint india. A Lelked végtelenszer több, mint Kelet összes lelki tudománya. Többet hordunk magunkban, mint Kelet.

 

Pszeudó zen történet - a Hang Ősmintája

Este volt. A falun kívüli hegyoldlban, valaki egy tárogatót fújt. A Mester és Titok Tóni, azt hallgatták. Végül csend lett.

- Tóni Te hallottad a Hang Ősmintájának történetét.

- Nem!
- Hát az úgy volt, hogy a Csend, nem tudta elviselni önön csendjét, és hallhatatlan hanggá lett. A Csend önmaga hangjában gyönyörködött. Valaki ezt meghallotta, így szűletett az első hang.

 

Pszeudó zen történet - a Prédikátor könyve

A Mester és Titok Tóni, a kunyhójuk előtt űldögéltek. Tóni a Bibliát böngészgette, a Prédikátor könyvét.
     - Egyedüli világos, egyértelmű könyv, a világon a Prédikátor könyve. A többi, mind zavaros koholmány.

 


Pszeudó zen történet - a Folyó folyása

A Mester és Titok Tóni a Feketeűgy partján üldögéltek. Már rég óta halgattak. Végül a Mester szólalt meg.
     - A folyót nem sietteti senki, hogy sebesebben follyon. Nem tudom, hogy az élet folyását miért kell siettetni?

 

Pszeudó zen történet - a Folyó

A Mester és Titok Tóni, egy nagy árvíz után voltak. Takarítottak.
   - Te Tóni, az ember, ha beavatkozik a folyók életébe, az megbosszulja magát. Méginkább megbosszulja magát, ha az ember, a lelkének folyásába avatkozik be, kivülről. Ez lehet a legszentebb meditációs technika is.

 
Nagy Attila, Kökös