Pszeudó zen történet – A tökéletesedés eszközei

A Mester és Titok Tóni a kerti körte fa alatt üldögéltek. A már levesre érett körtét ették. A Mester csak úgy harapta, Tóni bicskával vágta. A Mester nem szerette a túlzott eszközhasználatot, ezért gyakran nélkülözte az evőeszközöket. Azt állította, hogy minél kevesebb az eszköz, annál jobban megélünk mindent. A bicskáról jutott eszébe a Mesternek a leki élet eszközei és rövid előadásba kezdett.

- Látod Tóni a bicskádról jut eszembe a tökéletesedés, a lelki életben, amivel a múltkor viaskodtál. Hogy miért a székely bicskádról? Hát azért, mert a tökéletesedés is eszköz igényes, mint nálad a körte evés. A tökéletesedés az változtatni akarás. Minden változtatni akarás külső eszközökhöz folyamodik. A külső eszközök kifele fordítják a tekintetet. A kifele fordított tekintet és a külső eszköz felfüggeszti  a Belső Én működését, ami a lelki, szellemi identitás alapja. Végül is a tökéletesedni akaró, a Lét közvetlen működését függeszti fel önmagában és ez által elidegenedik  a Léttől magától.

Pszeudó zen történet – Legyetek tökéletesek

A Mester és Titok Tóni, egy tó partján lustálkodtak, amit imádtak. Tóni arról panaszkodott a Mesternek, hogy nem érti az evangéliumi, Jézusi felszólítást, hogy "legyetek tökéletesek, mint  a ti mennyei Atyátok".

- Pedig ez nagyon egyszerű, - nyugtatta a Mester Tónit - az ember tökéletesedése épp olyan művelet, mint a tó vízének vizesebbé tétele.

Pszeudó zen történet – Ami megelőzi a logikát

A Mester és Titok Tóni a logikáról beszélgettek és arról, hogy a zen nem tartja sokra a logikát, vagyis semminek tartja. Érdekesnek tartotta Tóni, hogy a Mester nem sokra tartotta a zen logika ellenességét, holott ő sem tisztelte  a logikát. De Tóni váratlanul magyarázatot kapott a Mestertől.

- Nem tudom, hogy egyes mesterek minek vesződnek annyit a logikával, a gondolkodás logikusságának, vagy nem logikusságának bizonyításával. A dolgokat és bármit abból ismersz meg, ami megelőzi őket. A dolgokat, a gondolkodást  a csend előzi meg és a  közvetlenül ismered meg a gondolkodás természetét, ami túl van a logikus nem logikus vitán.

Pszeudó zen történet – Az ég madarai és a mezők liliomai

A Mester és Titok Tóni, a kerti nagy tölgy alatti padon üldögéltek. Szép októberi délután volt. Egy varjú sereg lepte el a fát, nagy zajjal. Tóni az evangéliumokat böngészte. Hangosan felolvasta Jézus beszédét az aggodalmaskodásról, a példázatot az "ég madarairól és a mezők liliomairól". A Mester nem állta meg, hogy hozzá ne szóljon.

- Te Tóni, a keresztények épp a Biblia miatt nem látják az ég madarait és a mezők liliomait.

Pszeudó zen történet – Mi a Folyó folyása?

A Mester és Titok Tóni, a folyó parton üldögéltek, bámulták a Folyó folyását. Hosszú csend után Tóni szólalt meg.

- Mi a Folyó folyása? - kérdezte Tóni a Mestert.

- Folyamatos elengedés az Óceánig. Az emberi léleknek is ez a természete, e révén jut az Óceánba. Az emberi önismeret, ennek felismerése.

Pszeudó zen történet – Az egy tenyérse csattanása

A Mester és Titok Tóni a pusztában egy nagy csere fa alatt hüsültek a déli melegben.

- Mester, meddig ülünk itt?

- Addi, míg túl teszünk a keletieken is, meghalljuk az egy tenyér-se csattanását.

Pszeudó zen történet – A logikatörő zen 

A Mester és Titok Tóni, egykedvűen halászgattak. Tóni törte meg a csendet, amely egy egész délutánnyi hosszú volt.

   - Te Mester, a Te történeteidnek nem lényege, mint sok zen történetnek, hogy rávilágítson a gondolataink logikátlanságára.

   - Igazad van. Nekem nem fontos a logikus-logikátlan vitája, az egy értelmetlen probléma. Nekem az a fontos, ami azokat megelőzi, a képek, a nap, a fa, a folyó, a hegy, a szél. De a legfontosabb, ami ezek mögött van.

Pszeudó zen történet – A Mester, a székelyeknek, az autonómia intézményeiről tart előadást

A székelyek, annak ellenére, hogy intézményellenes volt, megint meghívták a Mestert, a Hargitára, a szent hegyre, előadást tartani az autonómia intézményeiről. A Mester mivel rugalmas volt, intézményellenessége ellenére, tudott előadást tartani az intézményekről. A Mester azt tartotta, hogy a nemzeti szellem pusztulásának épp a nemzeti intézmények az okozói, mint például a nemzeti állam. A nacionalizmusról, a jobboldalról az volt a véleménye, hogy az már a nemzet lelki halálának a jele. Lao-ce-nak igazat adott a mester, hogy amikor valamit el kezdenek hirdetni, akkor az már nem létezik, csak a szavakban. Amikor a nemzetet kezdik óvni, félteni, akkor már rég halott a nemzet. A Mester elszórakozott, így kellett figyelmeztetni, hogy kezdje meg az előadást.

- Kedves székely atyámfiai! Most még rövidebb leszek, mint a múltkor, amikor a nemzeti vitalitásról tartottam előadást. Halottam, hogy ti nyugaton tanulmányozzátok az autonómiát és azok intézményeit. Én azt mondom, hogy ne menjetek nyugatra, elég ha hátra mentek a kertetekbe, és megvizsgáltok egy házas csigát. Erre a mester, egy csiga házat tett az asztalra, benne a csigával. Én azt mondom, ha már intézmények kellenek nektek, akkor azt úgy alkossátok meg, mint a csiga a házát, önmagatokból.

Pszeudó zen történet – A Mester, a székelyeknek, a nemzeti vitalitásról tart előadást

A Mestert, a székelyek, a Hargitára, a székelyek szent hegyére hívták meg előadást tartani a nemzeti vitalitásról. Titok Tóni is vele tartott. Kevesen gyültek össze, mert a magyar pártok lejárató kampányt folytattak a Mester ellen. Ez a Mestert hidegen hagyta, mert az volt a véleménye, hogy az autonómiaharcot intelligensebb népnek találták ki, mint a székely. Az antiszemita székelyeket azzal ugratta, hogy irigyek a zsidókra, hogy több eszük van, mint a székelyeknek. A Mester egy nagyobb faházikóban tartotta az előadást.

- Kedves székely atyámfiai! Az előadás, amit én tartok, az nagyon rövid lesz, csupán egy kis történet, az én gyerekkoromból. Gyerekkoromban nagyon szeretem fotbalozni. Nyáron az iskola leaszfaltozott kézilabda pályáján fotbaloztunk. Körben, a pája szélén, a gyermekláncfű áttörte az aszfaltot, ezen már akkor csodálkoztam. A gyenge növény áttörte a kemény aszfaltot, minden külső eszköz nélkül, csupán belső életerejére hagyatkozva. Ti székelyek, azon vitatkoztok, hogy milyen intézményekre, külső eszközökre, van szüksége a székelységnek, hogy megmaradjon. A kis növényhez hasonlóan, vitalitásra van szüksége a székelységnek és nem annyira eszközökre.

Pszeudó zen történet – Az igazi mester

A Mester és Titok Tóni sokáig ültek némán. Most már Tóni törte meg a csendet egy kérdéssel.

- Mester, neked volt sok tanítványod?

- A vallásokat, a nagy intézményes vallásokat követik sokan, az igazi Mestereknek nagyon kevés a tanítványuk, meglehet, hogy legtöbb esetben csak egy. És az igazi Mester, nem csinál egyebet, csak rámutat a Folyóra a Szélre a Felhőkre a Hegycsúcsra és végül az Égig Érő Fára. A mostani mesterek, ezzel ellentétben, csak spiritualitásnak álcázott izgalmakat árulnak, melyek náluk nélkül nem valósíthatóak meg. De a Szelek a Hegy a Folyó a Fa a Hegy, Mester nélkül is láthatóak. Az igazi Mester, ennek tudatában van.

Nagy Attila Puli